ನಿನ್ನೆ ಆದಿತ್ಯವಾರ ಸಣ್ಣದೊಂದು ಜಲಧಾರೆಗೆ ಹೋಗಿಬಂದೆ. ಜಲಧಾರೆ ಸಣ್ಣದಾದರೂ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಬಹಳ ಮುದ ನೀಡಿತು. ಅಡಿಕೆ, ತೆಂಗು ಮತ್ತು ಬಾಳೆತೋಟಗಳ ನಟ್ಟನಡುವೆ ಇರುವ ಈ ಜಲಧಾರೆ ನಾಲ್ಕು ಕವಲುಗಳಲ್ಲಿ ೩೦ ಅಡಿ ಎತ್ತರದಿಂದ ಬೀಳುತ್ತದೆ.


ಹತ್ತಿರದ ಪಟ್ಟಣದ ಜನರನ್ನು ಬಿಟ್ಟರೆ ಬೇರೆ ಯಾರೂ ಬರುವುದಿಲ್ಲ. ಈ ಜನರೇ ಅಲ್ಪ ಸ್ವಲ್ಪ ಗಲೀಜು ಮಾಡಿದ್ದಾರೆ ಎನ್ನಬಹುದು.


ಪಟ್ಟಣವೊಂದರ ಅತಿ ಸಮೀಪದಲ್ಲಿದ್ದರೂ ಇನ್ನೂ ಅಜ್ಞಾತವಾಗಿ ಉಳಿದಿರುವುದೇ ಈ ಜಲಧಾರೆಯ ಅದ್ಭುತ ಸಾಧನೆ. ಅದು ಹಾಗೇ ಅಜ್ಞಾತವಾಗಿಯೇ ಇರಲಿ ಎಂದು ಆಶಿಸುತ್ತೇನೆ.